Belpolitikai bizonytalanság, régiós aggodalmak: avagy mi vár még a török lírára: Különkiadás 2014.08.22.

Augusztus 22, 2014 15:52

  Mozgalmas hónapokon van túl a Törökország gazdaság és a török líra is, míg a befektetők radarján (váltakozó előjellel) bitonyos időközönként újra felbukkan a török befektetési sztori, a nemrégiben lezajlott elnökválasztás eredményeivel összefüggésben érdemes közelebbről is megvizsgálni a közelmúlt eseményeit- és a várható kilátásokat is. 

A 2013 nyarán egy isztambuli park beépítése ellen indult tiltakozások végül országos tüntetés-hullámba csaptak át, a kormányellenes tiltakozások nyomán bizonytalanná váló belpoltikai helyzetben a török piacok esni, míg a líra gyengülni kezdett. Néhány héttel később a hangulat tovább romlott, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve először lebegtette meg az eszközvásárlási műveleteinek csökkentését, a piaci szereplők pedig a monetáris szigorítás lehetőségétől tartva átértékelték felörekvőpiaci kitettségüket. A globálisan ultra-laza monetáris kondíciók a török eszközök is jelentős haszonélvezői voltak. 

   A török belpolitkai aggodalmak idővel mérséklődtek, azonban tavaly decemberben a Fed mégis nekilátott a pénzpumpa lefaragásának, míg Törökországban szinte ezzel egy időben kirobbanó, a hatalom legfelső szintjéig elérő korrupciós botrány együttesen küldte padlóra az isztambuli tőzsdét és a török lírát is. 

 

  A külső finanszírozásra való ráutaltság és az erősödő politikai kockázatok nyomán a török fizetőeszköz tovább gyengült, majd a halogatott kamatemelések közepette a török fizetőeszköz új történelmi mélypontjára gyengült mind az euróval-, mind a dollárral szemben. A török jegybank január végén mégis beadta a derekát, és jelentős kamatemeléssel állta útját a líra leértékelődésének. A határozott jegybanki intézkedéseknek köszönhetően a helyzet enyhült, míg a belpolitikai események sem borzolták tovább a befektetők kedélyeit; miután a tavaszi, török helyhatósági választásokon Erdogan hatalmon lévő Igazság és Fejlődés (AKP) pártja szerezte meg a voksok többségét. A piaci szereplők lassan hozzászoktak a Fed QE3 programjának csökkentéséhez, míg a geopolitikai kockázatokkal összefüggő piaci aggodalmak a lassan kibontakozó-, majd eszkalálódó orosz-ukrán krízis fejleményei felé helyeződtek át. 

  Az idei áprilisi, választási győzelem után Erdogan nem mulasztatta el felszólítani a független török jegybankot a monetáris kondíciók lazítására szólította fel, majd az elméletben inflációs célkövetést alkalmazó török központi bank végül kétszer is faragott a kamaton, amely így süllydt a jelenlegi 8,25%-os értékére. A nemrégiben lezajlott elnökválasztás előtt pedig a török gazdasági miniszter üzente meg, hogy a kormányzat továbbra is lazább monetáris politikát, azaz a jelenleginél alacsonyabb kamatszintet látna szívesen a jegybanki oldalról. 

  Kicsit távolabbról megvizsgálva láthatjuk, hogy az AKP párt tizenhárom éves fennállása óta a párt mindig felülkerekedett, Erdogan pedig eddig sikerrel vette a felmerülő akadályokat: belföldit- és külföldit egyaránt. A kétezres évek óta a török gazdaság évente átlagosan 5%-os ütemben nőtt, és a 2008-as válság hatásait gyorsan kiheverő gazdaság újra a gyors bővülés útjára lépett: az inflációt az utóbbi tíz év során sikerült stabilizálni. Sőt: a megkezdett Európai Uniós társulási tárgyalások mellett a nem is olyan rég a nagy hitelminősítők is a befektetésre ajánlott kategóriába minősítették fel a török adósság-besorolását. 

  Közelebbről megvizsgálva azonban éppen a politika okozza a problémát: bár Erdogan nemrég jelezte, hogy nem nyúl az alkotmányhoz, azonban a piaci szereplők egy része szerint éppen erre készül; a politikai hatalmának ismételt megszilárdítása után bővítve ki az elnöki pozíció jogköreit. 

  A két választási győzelmet követően az AKP immár a 2015-ös parlamenti referendumra készülhet, azonban Erdogannak és pártjának ezúttal sem lesz könnyű dolga. A lassuló gazdaság, a további eszkalációval fenyegető iraki krízis, és a korábbi külpolitikai ballépések után Erdogan továbbra is politikai aknamezőn lépked.

  Mindez a török fizetőeszköz rövid távú kilátásaira továbbra is rányomhatja a bélyegét. Bár vásárlóerő paritáson a líra a dollárral szemben alulértékelt, azonban ez rövid távon aligha áll majd a líra további gyengülésének útjába: Törökország jelentős mértékben rá van utalva a külső forrásokra, a török folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya jelentős, 7% feletti értéket mutat, amelynek mérséklése a fogyasztás visszavágása nélkül nem tűnik valószínűnek. A török kormányzat pedig az újabb választások felé közeledve magától biztosan nem kockáztatná meg a finomhangolás után adot esetben visszaeső gazdasági növekedést. Így a líra a dollárral szemben hamarosan a 2,20-as szint közelébe kapaszkodhat vissza (1 dollárért 2,20 török lírát kellene fizetnünk), azonban egy elhúzódó iraki krízis vagy a Fed által adott esetben a jelenleg árazottnál korábban érkező első kamatemelés ismét árnyékot vethet a török fizetőeszköz árfolyamára. Mindemellett reménykedjünk benne, hogy az utóbbi események lehetséges bekövetkezése ezúttal nem mutat majd átfedést, a következő török belpolitikai válsággal.

 Kérjük vegye figyelembe, hogy az alábbi adatok a múltból származnak és nem reprezentálják a jövőbeni eseményeket. Mielőtt befektetési döntést hoz kérjük olvassa elTájékoztatónkat elemzéseinkről.